Mezőgyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Fekvése
Békés vármegyében, Sarkadtól északkeletre, Geszt nyugati szomszédságában fekvő település.
További szomszédai: észak felől Zsadány, dél felől Újszalonta, délnyugat felől Sarkadkeresztúr, északnyugat felől pedig Okány. Délkeleti irányból Romániához, jobbára Nagyszalontához tartozó területek határolják; Sarkaddal közvetlenül nem határos. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét keleti vidékén fekszik. Közigazgatásilag hozzá tartozik Nagygyanté is, amely a település központjától 7 kilométerre nyugatra terül el.
Megközelítése
A két településrész közül Nagygyanté fekvése kedvezőbb, a közúti megközelítés tekintetében, mert áthalad rajta a Furtától Komádin és Sarkadon át egészen Gyuláig húzódó 4219-es út, ezen érhető el az említett települések mindegyike felől. Mezőgyán központja csak az előbbi útról letérve érhető el, Zsadány felől a 4242-es, Nagygyanté felől pedig a 42 154-es úton.Keleti szomszédja, Geszt csak Mezőgyán központján keresztül közelíthető meg, ugyancsak a 42 154-es úton.Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasútállomás a Kötegyán–Püspökladány-vasútvonal Okány vasútállomása.
Története
Mezőgyán a 13. század elején már mint a királyi várszolgák lakhelye szerepelt.1463-ban az Andacsy családnak volt itt birtoka, később a település kincstári birtok lett, aztán a borosjenői Tisza család lett itt birtokos.1552-ben Bay Péternek is volt itt kisebb részbirtoka.A 20. század elején Tisza Kálmán és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt.Mezőgyánhoz tartoztak Kéza, Nagy-Gyanté, Kis-Gyanté puszták is.A falu határában, a Mezőgyán és Gyanté puszta közötti Csapás-éren a törökdúlások alatt egy ütközet zajlott le.Az 1870-es években itt, a Csapás-ér mellett gátépítést végeztek, s a munkálatok során nagy mennyiségű török kardot, zablát, kengyelt, nyeregkápát stb. találtak.A trianoni békeszerződés előtt Mezőgyán Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.
Népesség
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 19,1% cigánynak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 39,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 31,6% (21,6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt református, 2% római katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,3% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 36,2% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).
A zsidó közösség és temetője. A 19. század közepén élt egy kis zsidó közösség a faluban. Temetővel, imaházzal rendelkeztek. Temetőjük területét a gróf Tisza családtól kapták. A holokauszt idejére minden zsidó család elköltözött. A kis sírkertet a háború után megszüntették.
Nevezetességei
Református temploma, amely 1794-ben épült. Az előző, román kori templom a korabeli leírások alapján még 1721-ben is fennállt.
A településtől keletre halad el a szarmaták által 324–337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Ismert személyek
Itt töltötte gyermekkorának nyarait Bíró Lajos sztárséf.
Források
Mezőgyán honlapja Archiválva 2019. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Mezőgyáni Református Missziói Egyházközség honlapja
A Mezőgyáni Református Missziói Egyházközség és a Geszti Ref. Egyházközség Facebook oldala a Facebookon
Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Testvértelepülései
Magyarhermány
Kisbacon